ingyen webstatisztika

Hivatást küldetésként. Pénzért.

2014-11-10 0 hozzászólás

A Józsi bácsi Szabadegyetem soron következő morfondírozásán nincs meghívott vendég, kivételesen én, azaz “Józsi bácsi” fogok elmélkedni egy sort – jó szokásomhoz híven – az élet értelméről, egy kicsit gyakorlati megközelítéssel. Arról lesz szó, hogy hogyan csinálhatnánk azt, amit szeretünk (ami a saját utunk), s közben még fizetnek is érte. Lényeges megemlítenem a hitelesség miatt, hogy az elhangzó eszmefuttatás és gyakorlati tanácsok működését már láttam és látom is bizonyos, általam nagyra becsült emberek életében, a saját életemben ez még “csak” egy folyamatban lévő – és jó irányba haladó – ügy, de legalább már a megközelítést úgy gondolom, hogy képes vagyok sikeresen gyakorolni és átadni is.

"Józsi bácsi" magyaráz

Miről lesz szó?

Megfigyeléseim azt mutatják, hogy az emberek jelentős része nem azon a szakterületen dolgozik, amit igazán szeret. Még ha értünk is ahhoz, amit csinálunk, a legtöbbünknek ha nem fizetnének azért, amit csinálnunk kell nap mint nap, biztos, hogy nem járnánk be a munkahelyünkre. Ha pedig elvégeznénk az ún. hintaszék tesztet (85 évesen forró teával a kandalló előtt hintázva elképzeled magad és visszatekintesz az életedre, hogy mit tettél meg, mit nem tettél meg, és mit kellett volna másként csinálni), akkor a legtöbben sokat sápítoznánk.

“A baj az, hogy az hiszed van időd.”
Buddha

Na de ki az a hülye, aki bejárna, ha nem kapna érte fizetséget? – merül fel a kérdés. A válasz pedig nem egyértelmű (mert sok tényezője van), de mégis vannak olyanok, akik megtennék és meg is teszik. Küzdenek egy bennük élénken lüktető álomért, és mennek előre – ahogy Napoleon Hill fogalmazta meg a “Gondolkodj és gazdagodj” c. könyvében – égő vággyal a szívükben.

Ismeritek Sanders ezredes történetét?

A városi legenda úgy tartja, hogy a Kentucky Fried Chicken (KFC) gyorsétterem láncot alapító Harland Sanders (ezredes) már nyugdíjas volt, amikor kitalálta, hogy a saját maga által kifejlesztett csirkés receptjét pénzzé teszi. Állítólagosan több száz helyről elzavarták a KÉPtelen ötletével, de az öreg nem adta fel. Csak ment és ment, míg nem a “1001.” étteremtulajdonos azt mondta: “Na jó, nézzük”, majd ezt követően több százan csatlakoztak a franchise ötletéhez. A többi pedig már történelem azóta (hiszen tudjuk, hogy óriási sikertörténet lett a sztoriból), bár az más lapra tartozik, hogy miből is lehet az a csirke, amit árulnak. (Állítólagosan ezért látható ma már mindenhol csak a KFC rövidítés, mert a cég pert vesztett valakivel szemben, aki azt mondta, hogy a termékek alapja nagy százalékban már nem csirke. De lehet, hogy ez is városi legenda, mindenesetre valóban sehová nincs kiírva már a teljes név, még a cég weboldalának Rólunk szóló részében sem.) A lényeg azonban nem ez, hanem az, hogy Sanders ezredes nem adta fel, mert egyrészt hitt abban, amit kitalált, másrészt pedig nem hátradőlve várta, hogy az megvalósuljon. KÉPtelennek hitték, mégis KÉPes lett. 🙂

Hogy jön ez a morfondírozó est témájához?

A sikeres, hivatásból megélt küldetés örömmel és pénzzel együtt járó “végrehajtásának” az évek kutatómunkái során úgy hiszem, hogy megtaláltam az egyik organikus receptjét. Az összetevők között az emberi alapvető szükségletek és azok működésének ismerete, némi metafizikai megértés és egy könnyen megfigyelhető metodika szükségeltetik. Továbbá önismeretre van szükségünk, őszintének kell lennünk önmagunkkal és érdemes tisztában lennünk azzal, hogy mi a kör és az egyenes között a különbség. Erről, ezekről is lesz szó. (Ez a kör és egyenes téma elő fog majd jönni annak kapcsán, amit a KFC-vel kapcsolatban a zárójelben írtam.) Ez a téma persze lényegesen hosszabb, mint amit 2 órába bele lehet sűríteni kérdésekkel együtt, de a lényeget el fogom mondani, s ez már talán segíteni fog olyan kérdéseket feltenni sokaknak, amivel nagyobbat előre tudunk lendülni.

Hitem szerint a tudatosság és az éberség növelése nem működik “túl jól”, ha nem azt csináljuk, amit “nekünk szánt az ég”.

Ha úgy érzed, hogy a pénz nagyon meghatározó a szakmai döntéseidet illetően, mégsem érzed azt, hogy ez közelebb fog vinni téged a boldogabb, kiegyensúlyozott élethez, akkor szeretettel várlak!

A bejegyzés szerzője:

"Józsi bácsi" egészen pici gyerekként jött a világra. Művészembernek készült, de végül egy boldog senki lett belőle, aki folyamatosan meg akarja fejteni a létezés miértjét és ezért állandóan keres-kutat és keresi a tükröket, amelyekbe belenézhet. Van egy olyan érzése, hogy a világot túl sok propaganda és butítás veszi körül, s hogy valakik, valahol azt szeretnék, hogy a kisember soha nem fejtse meg a leglényegesebb összefüggéseket, s így megfelelő információ és rálátás nélkül mindig a rövidebbet kell húznia. "Józsi bácsi" úgy gondolja, hogy a tisztánlátásért érdemes fellépnie, ezért blogolásba kezd, benéz "a dolgok mögé". :) Részletes infó "Józsi bácsiról" itt olvasható.

Van véleményed? Ki vele!